Ön is úgy érzi, hogy már évek óta tanul angolul, de még mindig inkább hagyja, hogy a gyermekei vagy az idegen nyelvet jobban beszélő párja beszéljenek Ön helyett a nyaraláson? Fél a félreértésekből eredő kínos helyzetektől vagy a hibákból eredő szégyenérzet miatt?
Az angol a harmadik leggyakrabban beszélt anyanyelv a világon. Ha megtanulja, legalább 372 millió emberreltud szót érteni. Sokan mások pedig fő kommunikációs nyelvként használják. Nemrégiben, két külföldi utazás során rájöttem, hogy néhányan közülünk próbáljuk, talán feleslegesen, tökéletes szintre fejleszteni a a nyelvtudásunkat.
Amikor Magyarországon a bejelentkezésnél (hogy mindannyian felfrissítsük angol nyelvtudásunkat) a recepciós, miután áttanulmányozta az úti okmányaimat, tört angollal és odakacsintva rákezdte: „Ha meg akarja várni az orosz recepcióst, mindjárt szólok annak a nagy szemű és hosszú hajú hölgynek.” Mivel az imént hallottam, ahogy németül beszél, pontosabban németül diktálja a szobaszámot egy németül beszélő vendégnek, átváltottam németre, hogy megkérdezzem, miért küldött engem egy oroszul beszélő kollégához. A német nyelvű válasz még törtebb volt, mint az angol: ”Mert te szlovák vagy, és az orosz állítólag ugyanaz.” Gyorsan megnéztem az útlevelemet. Ez cseh. De hogy értékeljem a recepciós erőfeszítéseit, átváltottam az „oroszra”. Elővettem egypár rég elfelejtett szót, amelyek közül néhány csehül lehetett, orosz akcentussal. A hölgy elvette az útlevelemet, és azt mondta az anyanyelvemen: „Nyugodtan beszélhet csehül.” Ezzel bezárult a nyelvi ablak a recepción. A történet a wellness-részlegben folytatódott, ahol a személyzet lengyelül beszélt. Bár én úgy gondolom, hogy van nyelvérzékem, a lengyel számomra érthetetlen, ezért végigzongoráztuk az összes fent említett nyelv alapjait, hogy megtanuljuk, hol lehet törölközőt cserélni.
Véletlenül (de nem szándékosan) magyarországi utazásom előtt megtanultam néhány kifejezést ebből a finnugor nyelvből, amelyet 13,3 millió ember tanul első nyelvként. Nem ismerek 30-nál több magyar szót, beleértve a számokat egytől tízig. De az étteremben elég volt köszönni és megköszönni magyarul az elkísérést az asztalhoz, és a temperamentumos pincért nem lehetett többé megállítani. A megtanult mondat, hogy nem beszélek magyarul, nem jött be, így ingyenes nyelvleckékben részesültünk: a pincér annyira örült, hogy először magyarul szólították meg, hogy ezután már állandóan ennél maradt. Gyertya, pohárköszöntő, Fizetek! Minél többet gugliztam, hogy mit hallottam vagy akartam mondani, annál inkább mi voltunk a kedvenc asztala. A tört magyarság talán nevetséges volt a helybéliek szemében, de elég volt ahhoz, hogy semmi se hiányozzon az asztalról. Távozáskor nem akart vége lenni a sok köszönetnek a személyzet részéről.
A görögországi nyaraláson szinte ugyanez volt a helyzet. A magyar nyelvet a görög váltotta fel és szóba került a spanyol is, köszönhetően egy andalúziai diáknak, aki a helyi fürdőben dolgozik, valamint az olasz, amelyet az animációs csapatot vezető Giovanotto beszélt. Egy szimpatikus csokoládébőrű szakácstól, aki showfőzéssel foglalkozik, azt hallottam, hogy ő készíti a világ legjobb palacsintáját. Így került terítékre a nyelv, ahonnan a nemzetközi szavak nagy része származik – például az angolban a szavak akár 70%-a eredetileg a francia nyelvből származik.
Egyáltalán nem akarok senkit sem arra ösztönözni, hogy hagyjon fel az angol nyelvtanulással. Csak néha talán érdemes nem félni, beszélni akár hibákkal és furcsa kiejtéssel ahelyett, hogy ragaszkodnánk a tökéletes nyelvtanhoz és a kifinomult nyelvi stílushoz. A nyelvtanulás ezzel a megközelítéssel szórakoztatóvá válhat, , és ez mindig élvezetesebb, mint a kötelesség. Tehát jöjjön szórakozni hozzánk.
Pavla Houšt’ová, értékesítési igazgató