Mítoszok a nyelvtanulásról: Csak egy anyanyelvi beszélő tud jól megtanítani.

Mítoszok a nyelvtanulásról: Csak egy anyanyelvi beszélő tud jól megtanítani.

Az évfordulón a Lidové noviny hagyományos szavazást tart arról a szóról, amely a legpontosabban jellemzi az év eseményeit, trendjeit és témáit. Az olvasók 2018-ban Rambohafikot, vagyis Karla Šlechtová (ANO) volt cseh védelmi miniszter uszkárjának nevét választották az év szavának, akit az ismeretlen katona vítkov-i sírjának koszorúinál ülve fényképezett le és tett közzé Instagramján. Ezzel negatív reakciók hullámát váltotta ki, és ez elősegítette a miniszter asszony cseh kormányból való távozását.

Bár ezt a mítoszt külföldön gyakran az 1990-es évek relikviájának tartják, a cseh diákok körében még mindig él az idealista felfogás az anyanyelvű beszélőről, aki sokkal jobb oktató, mint a cseh. Számos cseh nyelviskolában és állami iskolában abszurd helyzetekállnak elő, amikor egy 19 éves, érettségizett és gyenge nyelvtudással rendelkező amerikai (pl. az USA-ban és az Egyesült Királyságban a nyelvészet tanítása az iskolákban nem része a tantervnek, mint a cseh iskolákban) kétszer olyan jól fizetett, mint egy cseh tanár, aki filológiát vagy pedagógiát tanult és 10 éves nyelvoktatási gyakorlattal rendelkezik. A leghátrányosabb helyzetben azok az oktatók vannak, akik egyik csoportba sem tartoznak, pl. egy spanyol hölgy, akinek angol pedagógiai diplomája és CPE bizonyítványa van, nagyon nehezen fog állást találni a cseh piacon. Az anyanyelvűek előnyben részesítése és a más nemzetiségű oktatókkal szembeni diszkrimináció még a szakmai körökben is ismert a „native-speakerism“ kifejezés alatt (részletesebben pl. itt: https://www.dailytrust.com.ng/a-linguistic-prejudice-called-native-spea…).

Bár az anyanyelvi tanár részvételével folytatott oktatásnak számos előnye lehet, a tanár kiválasztásakor nem szabad elsődlegesen az anyanyelvi háttér alapján dönteni. Az a tény, hogy egy oktató olyan országban született, ahol az adott nyelvet beszélik, még nem jogosítja fel automatikusan a nyelv tanítására. E logika szerint például egy ostravai bányász csak azért lenne képesített cseh nyelvtanár, mert anyanyelvi szinten beszél. Ezért oktatóinknak is át kell esniük egy kiválasztási folyamaton, amelynek során nyelvtudásukat és nyelvészeti ismereteiket teszteljük, függetlenül attól, hogy anyanyelvi beszélők-e vagy sem. Gyakran előfordul, hogy a cseh tanárok magasabb pontszámot érnek el ezeken a teszteken, mint az anyanyelvi beszélők.

Mgr. Tereza Najberková, nyelviskolai módszertanár

Loading